Tamási Áron szülõháza (Nagy u. 238.): emlékmúzeumnak rendezték be, ahol az író személyes tárgyai, pályafutásának emlékei láthatók. A múzeum vezetõje és gondnoka az író öccse, Tamási Gáspár volt - aki egyébként szintén kiváló író (közismert mûve: "Vadon nõtt gyongyvirág") -, ma az író húga, Tamási Erzsébet fia a gondnok. A ház közel 150 éves, hagyományos székely ház: zsindelyes, faboronás.

Tamási Áron síremléke:
A székelység legnagyobb írói között számon tartott Tamási Áront, 1966. május 19-én kelt végrendeletét tiszteletben tartva 1966. június 10-én, Erdély jeles személyiségeinek jelenlétében, a farkaslaki templom mellett levõ két cserefa tövében temették el. A temetés után a testvérek Székelyudvarhelyen kopjafát rendeltek, amelyet 1967 tavaszán állítottak fel. Mindezt láthatták a cserefák, késõbb pedig nézhették, ahogy a két szobrászmûvész, Szervátiusz Jenõ és Tibor, apa és fia, 1971-ben faragni kezdték az emlékmûvet a Tizenhétfalusi-legelõrõl hozott 8 tonnányi Úr asztala nevû kotömbre. A kõbõl kiemelkednek a két Tamási testvér és az író mûveinek fõ alakjai. A faragást a következõ évben fejezték be, és az író születésének 75. évfordulóján, 1972. szeptember 14-én leplezték le. Az emlékmûhöz faragott, rovásírásos székely kapun keresztül juthatunk be, melyet Jakab Árpád agrármérnök faragtatott Máréfalván.

Római katolikus templom:
1848-ban épült fel közadakozásból, mint a legtöbb székelyföldi templom. Stílusa osztrák klasszicista, belseje klasszicizáló barokk díszítésû. A temetõkert bejárata elõtt székelykapu áll.





Séta a faluban:
hangulatos székely házak, porták, csûrok, székelykapuk és hagyományos székely népviseletû emberek teremtik meg a falusias hangulatot.

Székelyszentléleki római katolikus templom:
Szentlélek katolikus temploma szép arányú, többször átépített, középkori eredetû gótikus épület. A templomot alacsony kõfal övezi.

Székelyszentléleki múzeumház:
A Nyikó menti vidék néprajzi hagyományait, népviseletét, a hagyományos székely építkezés, a falusi élet mindennapi tárgyait, eszközeit mutatja be.