A település legfontosabb látnivalója Tamási Áron síremléke, amely az évtizedek alatt zarándokhellyé változott. A falu híres írójának temetése 1966-ban volt, a mai síremléket Szervátiusz Jenõ és fia készítette el 1972-ben. Szintén a községben található Tamási egykori szülõháza is, ahol berendezett emlékszoba várja a látogatókat.
A község valamikor halgazdaságáról és gyümölcstermesztésérõl volt híres. Farkaslaka 1996-ban bekapcsolódott a nemzetközi faluturizmus-hálózatba, a helységben található panzió és idegenforgalmi tájékoztató központ is.

   Farkaslaka neve Tamási Áron okán ismert a magyar köztudatban. Az Erdélybe látogató anyaországi aligha kerüli el, hogy megálljon legalább egy pillanatra a két hatalmas cserfa között nyugvó Tamási Áron sírjánál, és sokan keresik föl az egykori Tamási házat, ahol az író legfiatalabb húga, Erzsi néni fia fogadja még ma is a látogatókat. Nagy kvarcit tömb, rajta az író mûveinek jellegzetes alakjai. A Fehér-Nyikó völgyében, annak legfelsõ szakasza mentén, a Görgényi-Hargitai-fennsík és az Udvarhelyi-dombság találkozásánál fekszik.
      Farkaslaka Székelyszentlélekkel szinte összenõve, hosszant elnyúlva fekszik a völgyben az országút mentén. Székelyudvarhely felõl a Baknya-hágón át jutunk Farkaslakára, Korond felé pedig a Kalonda-tetõ határolja. Ma Farkaslakán egyre erõteljesebbé kezd válni a faluturizmus, egyre többen keresik fel Farkaslaka mellett a környék csendes, kis falvait.

Történelme: Elsõ írásos adata az 1566-os adóösszeírás jóvoltából maradt fenn. A település neve eredhet a régi pogány idõkbõl a farkas totemállat nevébõl, viszont a hagyomány szerint a közeli erdõkben sok farkas lakott, amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az õrizetlenül hagyott lovakat megtámadták. Így a farkas lakta névbõl eredhet a Farkaslaka név. A falu arról nevezetes, hogy itt született Tamási Áron (1897-1966) székely író, a XX. századi magyar irodalom meghatározó alakja. Regényei és novellái közül kiemelkedik az Ábel-trilógia: Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában, továbbá a Jégtörõ Mátyás, a Szûzmáriás királyfi stb. Önéletrajzi írásai a Szülõföldem, a Virrasztás, a Vadrózsa ága, a Bölcsõ és bagoly. Stílusára jellemzõek a székely nyelvjárási kifejezések és a metaforikus kifejezésmód, mûveit áthatja a székely szellemiség. Többször kapott Baumgarten-díjat, 1954-ben Kossuth-díjat. Magyar szabadkõmuvesként gondolkodására jellemzõ volt az egyenjogúság, a tolerancia, a nemzeti öntudat, megtartva köztük az egyensúlyt, amely abban a korban és országban, amelyben élt, nem volt jellemzõ. Vallotta, hogy nincs egyetemesség egyediség nélkül, tehát a konkrét egyetemesség csakis a különbözõségekre épülhet. Tõle származik a szállóigévé vált híres mondat: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne". Ma Farkaslaka a magyar irodalom egyik zarándokhelye.

Néprajza: A hagyományos székely népviselet leírását bõvebben Székelyudvarhelynél. Régebben a Nyikó felsõ völgye a környék népszokásaitól eltérõ lakodalmi ünnepi szokásairól volt híres.

Lakossága: Farkaslaka központi településhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak:

A falu neve Lakóinak száma Vallásuk

1992 1997   Bogárfalva 270 283 római katolikus Farkaslaka 1865 1839 római katolikus Firtosváralja 207 216 unitárius Kecset 417 411 református Kisfalud 92 90 református Nyikómalomfalva 733 715 római katolikus Székelypálfalva 239 226 római katolikus Székelyszentlélek 634 648 római katolikus Szencsed 34 20 római katolikus

4593 fo/1998, 99,3% magyar